Az elnöki hivatal honlapján kedden közölt állásfoglalásában az államfő arra reagált, hogy a vírustagadó és nacionalista szólamokkal frissen parlamenti képviselethez jutott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) hétfőn országszerte a járványügyi korlátozások elleni tüntetések élére állt, a demonstrációkon pedig egyes résztvevők idegengyűlölő rigmusokat skandáltak, illetve megtámadták a csendőröket.
Iohannis leszögezte: Románia működő demokráciaként mindenkinek garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát, de az erőszak, a törvények semmibevételére történő felbujtás, mások egészségének veszélyeztetése és a szélsőséges megnyilvánulások tűrhetetlenek, a gyűlölet és erőszak nem jellemzi Romániát.
Az elnök szerint Romániának úgy sikerült átvészelnie a világjárvány korábbi hullámait, hogy polgárainak többsége megértette a korlátozások szükségességét és betartotta a szabályokat. Iohannis úgy vélte: érthető és jogos a románok elégedetlensége, mindenki belefáradt már az egy éve tartó egészségügyi válságba, ugyanakkor türelemre, az előírások betartására és szolidaritásra intette polgártársait. Rámutatott: nincs más mód a több mint százmillió áldozatot szedő világjárvány megfékezésére, mint a mobilitás korlátozása és a tömeges immunizáció.
Iohannis ugyanakkor leszögezte: a járvány kezelésében illetékes hatóságoknak jobban el kell magyarázniuk az általuk elrendelt intézkedések értelmét, eredményét, az áldozatokat vállaló, szabálykövető millióknak pedig azt is el kellene mondaniuk, hogy hozzávetőlegesen mikorra várható a korlátozások feloldása.
Az előző napi incidensek ügyében Dan Barna miniszterelnök-helyettes is megszólalt, aki a Digi 24 hírtelevíziónak azt mondta: a jobbközép koalíciós kormány tiszteletben tartja a tüntetés jogát, de nem tűri el a huligán, szélsőséges, fasiszta megnyilvánulásokat. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke az AUR-ra utalva hozzátette: hétfőn óta Romániának hivatalosan is van egy szélsőséges parlamenti pártja.
Hétfőn Románia hetven településén tüntettek a járványügyi korlátozások ellen: Bukarestben és legalább három másik városban a megmozdulás erőszakba torkollott. A helyi média beszámolói szerint az alapvetően kormányellenes demonstrációkon sok helyütt a - járványügyi operatív törzs döntéseit kommunikáló - palesztin származású Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár lemondását követelték, Temesváron a város német polgármesterének ablaka alatt azt kiabálták, hogy "Ne feledd, Herr Fritz, Temesvár nem Auschwitz", Pitesti-en pedig az idegengyűlölő indulatok adott pillanatban a magyarok ellen fordultak, és a tüntetők a romániai lelátókon időnként felcsendülő, "Kifelé a magyarokkal az országból" rigmust skandálták.
A hatóságok országszerte 650 tüntetőt bírságoltak meg, Bukarestben pedig 188 tüntetőt állítottak elő, akik ellen garázdaságért, csendháborításért, tiltott fegyverviselésért, rongálásért és más bűncselekményekért kezdeményeztek eljárást.
